Hordós fehérbor: erjesztés és érlelés fahordóban

A hordós fehérbor a friss, acéltartályos stílus ellentéte: telt, kerek, krémes. Három dolog formálja ezt a karaktert: a fahordó, a seprőn érlelés és az almasavbontás.

Hordós erjesztés és érlelés

A must egy része vagy egésze fahordóban erjed, és ott is érik. A tölgyfa porusain kevés oxigén jut a borba, ettől lesz kerekebb a bor, és a hordó maga is ízeket ad: vaniliát, pirított kenyeret, diót, füstöt. A hordó mérete és kora sokat számít: az új, kis (225 literes) barrique erősebben hat, a nagy vagy használt hordók visszafogottabban. A fahordós fehérborok közé tartozik a legtöbb komolyabb chardonnay, a hordós furmint és a hordós hárslevelű.

Seprőn érlelés

Az erjesztés után a bor a leülepedett élesztőüledéken (seprőn) pihenhet hónapokig. A seprő időnkénti felkeverésétől (bâtonnage) krémesebb, gazdagabb és hosszabb utóízű lesz a bor.

Almasavbontás

Az almasavbontás (malolaktikus erjedés) során a bor keményebb almasavja lágyabb tejsavvá alakul. Chardonnay-nál általános, a friss stílusú boroknál a borász gyakran kihagyja, hogy megmaradjon a savak ropogóssága.